Csütörtöki ismeretterjesztő előadássorozat
Posted on: February 02, 2022 | Back | Print
Kedves India-barátok!
Februárban folytatódik a télis szünet után az India kultúráját bemutató előadássorozatunk és a hindí órák, a szokott rendben.
A szükséges Zoom link sem változott:
https://us02web.zoom.us/j/9268169639...
Órarend:
Az előadások csütörtökön 18.00-19.00 óráig tartanak.
Kezdő hindí óra csüt. 19-20
középhaladó óra csüt. 17-18
középhaladó+ kedd 17-18
haladó óra kedd 18-20
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
*
Február
3 Egy indiai költő magyar felesége - Ghós Eta (Eta Ghosh)
Dr. Lázár Imre, kulturális diplomata
Ghós Etát a szerelem vitte Indiába. Magyar lánynak született, de egy indiai férfiban találta meg élete párját, és az ő kedvéért vált második hazája holtig odaadó hívévé. Özvegyként is Indiában maradt, könyvtárosként dolgozott Sántinikétanban, és ott talált rá élethivatására, a magyar-indiai kapcsolatok szolgálatára. Elévülhetetlen érdeme, hogy első volt, aki Rabindranáth Tagór (Rabindranath Tagore) magyar kapcsolatait kutatta, és ismereteinket a Nobel-díjas bengáli költő magyarországi tartózkodásáról fontos dokumentumokkal gazdagította. A magyar irodalom fordítójaként Indiában, Tagórról tartott előadásaival Magyarországon tett sokat azért, hogy a két ország közelebb kerüljön egymáshoz.
10 Központban az Istennő – Śakti-templomok Indiában
Füstös Bence, indológus hallgató (MA)
A hindu vallás egyik fontos irányzata a saktizmus, melynek középpontjában maga az Istennő áll. A hagyomány úgy tartja, hogy India szerte 51 úgynevezett śaktipīṭha létezik, ezek azok a templomok, melyeket az Istennő tiszteletére emeltek, és melyek az Istennő lakóhelyeként vannak számontartva. Előadásomban a legfontosabb templomokat és szentélyeket szeretném bemutatni külön kiemelve mitológiai, történelmi és kulturális jelentőségüket.
17 Egzotikus élmény vagy politikai eszköz?
Vadászat a 19. század második felében Indában
Kovács Márta, doktorandusz, Debreceni Egyetem
A 19. században világszerte fénykorát élték a nagy vadászexpedíciók, ami alól Brit-India sem volt kivétel. Ám a gyarmatokon a vadászatok nem pusztán szabadidős tevékenységet jelentettek, társadalmi-politikai jelentőséggel bírtak, szerves részét képezték például a hivatalos diplomáciai látogatásoknak. A különböző utakról számos beszámoló született, amelyek megjelentek a tudós közösségek szaklapjaiban, az újságokban és virágzott a vadász- és útinaplók kiadása is. Előadásomban ezért szeretnék kitérni az említett beszámolók típusaira, illetve az események politikai szerepére is néhány példa segítségével.
24 Az ájurvéda és az évszakok
A tibeti orvosi kánon, a Gyüsi alapján
Dr. Kakas Beáta, tibetológus-indológus
A tibeti orvosi kánont, a Gyüsit a XI-XII. században jegyezték le, ám korábbi szóbeli gyökerei lehettek e tudománynak Tibetben, Ü-cang központi tartományban vagy akár távolabb is.
A Gyüsi („Négy tantra”) egészségről és betegségről vallott felfogása, terápiája és diagnosztikája kétséget kizáróan az indiai ájurvéda elveit és módszereit tükrözi, de a pontosság kedvéért hozzá kell tenni, hogy mind terápiája, mind diagnosztikája kínai és tibeti népi gyógyászati elemeket is magában foglal.
A jelen előadás témája az évszakok és az időjárás hatása az emberi szervezetre és a Gyüsi tanácsai arra nézve, hogy mit tehetünk mi magunk az évszakok és az időjárási tényezők esetleges káros hatásainak ellensúlyozására: életmódban, viselkedésben, étkezési szokásokban.
