Csütörtöki ismeretterjesztő előadások - novemberi program
Posted on: October 31, 2022 | Back | Print
Kedves India-barátok!
Mindenkit szeretettel látunk novemberi előadásainkon, csütörtökönként 18 órától a következő Zoom linken:
https://us06web.zoom.us/j/89841553219?pwd=TkZHN1llK3NqL3pRM29Xc1NTRmJoZz09
November
3 „…fehér út, szélén zöldellő fák, rózsaszín házak, azúrkék ég”
Magyar építészek India bűvöletében
Baldavári Eszter, művészettörténész-muzeológus
A 19-20. század fordulóján hazánkban, a szecesszió hazai formája, az ún. magyar formanyelv keresésével egy időben a művészek figyelme újra és újra a kelet felé fordult. Egyeseket csupán a sajtóban megjelent történetek inspiráltak, vagy keleti tárgyakat gyűjtöttek saját örömükre; mások világkörüli útjuk során ismerkedtek meg Indiával. Az előadás során olyan építészekkel és művészekkel ismerkedhet meg a hallgatóság, akik valamilyen módon India vonzásában éltek és alkottak, sőt feltárul egy mumbai tűztemplom helyére tervezett magyar múzeum terve, a budapesti Műegyetem építészének megfigyelései az indiai építészetről, és kiderül, hogyan került Budapestre India első építésznőjének hagyatéka.
10 Alternatív valóságok, alternatív életek: a szanszkrit nyelvű Yogavāsishṭhából származó történetek Mīrzā ʿAbd al-Qādir Bēdil (1644–1720) indiai perzsa költő misztikus költeményeiben
Dr. Kovács Hajnalka, indológus, Harvard University
Muḥīṭ-i aʿẓam című költeményében az indiai perzsa költő Mīrzā ʿAbd al-Qādir Bēdil (1644–1720) elmesél egy történetet egy királyról,ʿIrfān című költeményében pedig egy bráhmanról, akik egy pár perces időtartam alatt hosszú éveket élnek le érinthetetlenként egy alternatív valóságban.
Az előadás ezeknek a történeteknek a két költeményben betöltött szerepét tárgyalja, valamint kitér arra a kérdésre is, hogy mi okból fordulhatott egy 18. századi muszlim költő egy hindu filozófikus költeményhez ötletért a mind téma, mind műfaj tekintetében eltérő perzsa költeményeihez.
17 Szex, lant és költészet
Szitár Kristóf, doktorandusz, indológus, Lausanne University
Az Indiát meghódító Maḥmūd szultánt gyakran hithű muszlimként tartják számon. Mégis egy költészetben, italozásban, pletykákban, intrikákban és világi örömökben gazdag világ tárul a szemünk elé a fennmaradt szövegek egy része alapján. Valóban rajta tartották a hüvelykujjukat a mulatozás ütőerén az uralkodók és költők? Mi volt a költészet funkciója és a költői tehetség legfőbb ismérve? A költők nyilvános imázsát hogyan formálták ezek a szövegek? Hogyan cicomázták a 'költemény-menyecskéket' a költők 'eretnek díszekkel'? Elmélkedjünk közösen ezekről a kérdésekről!
24 A Gottesmann – Sér-Gil család
Dr. Lázár Imre, kulturális diplomata
Nehezen lehet elképzelni színesebb összetételű családot, mint a magyar-indiai kapcsolatok történetében fontos szerepet játszó Gottesmann – Sér-Gil famíliát. A számos tehetséget felvonultató családi saga főszereplői a magyar, francia, német és zsidó felmenőkkel rendelkező nagyszerű indológus, Baktay Ervin (1890–1963), nővére, a zongoraművész-énekesnő, Gottesmann Mária Antónia (1881–1949), indiai férje, a szikh arisztokrata, irodalomtudós, filozófus, asztrológus, képzőművész, fotográfus Umráó Szingh Sér-Gil (1870–1954), két leányuk, a zseniális festőművész, Amritá Sér-Gil (1913–1941) és Indirá Sér-Gil (1914–1975), az ír felmenőkkel rendelkező orvos, Amritá első unokatestvére, későbbi férje, Egan Viktor (1910–1997), valamint Indirá két gyermeke, India egyik legnagyobb kortárs képzőművésze, Viván Szundaram (1943–) és a filmrendező, televíziós személyiség Navíná Szundaram (1945–2022). Sokrétegű, összekuszált identitásuk, a különféle nemzetiségű és vallású ősök szinte predesztinálták a család kozmopolita gondolkodását és életvitelét. Ez a sokgyökerűség és ez a változatos élettapasztalat nyilvánvalóan nyitottabbá, a másság iránt elfogadóbbá, az új iránt érzékenyebbé tette őket.
