') //--> ') //-->
Kedves India-barátok!
Csütörtöki előadássorozatunk folytatódik májusban a szokott rendben és a szokott Zoom linken, 18.00-19.00 óra között:
https://us06web.zoom.us/j/8204013068?pwd=bG4wU1dWaEhmc0c4bWJ5Y2tUcTg1UT09
Május
4 Hitetlenség, bálványimádat és képrombolás a középkori költészetben
Szitár Kristóf , Doktorandusz, Universityé de Lausanne
A képrombolás a napjainkig megosztó témakör. Az indiai iszlámhoz fűződő képrombolás gyökerei a 11. század hajnaláig nyúlnak vissza, amely időszakról gazdag irodalmi, történeti és művészeti forrásokkal bírunk. Hogyan írták le az Indiába érkező muszlimok a buddhisták, hinduk, zoroasztriánusok, keresztények, vagy manicheisták vallási szokásait? Miként alakult át idővel a „bálványimádók” szimbolikája az irodalmi alkotásokban? Milyen nyomai maradtak a középkori gondolkodók vallástudományi érdeklődésének, és mit tudhatunk meg belőlük? Hogyan viszonyultak egymáshoz a bálványimádók és az eretnek csoportok tagjai? Valóban kitörölték az vallásos és történeti emlékezetből az elpusztított, megrongált műtárgyakat, vagy épp újból a figyelem középpontjába helyezték azokat?
Az előadás a rombolás művészetének és a művészet rombolásának a logikáját tárja fel a fenti kérdések mentén.
11 Fűékszerektől a gyémánt nyakékig: fejezetek India ékszer – történetéből
Somi Panni, indológus, táncművész
Az indiai ékszerek gyönyörűek, de ez a legkevésbé fontos funkciójuk. Mindnek van jelentése, története, betekintést engednek a különféle indiai közösségek szokásaiba, hiedelmeibe történelmébe… az előadás keretében megnézzük mit árulnak el magukról…
18 Megtartani vagy visszaadni? A dél-ázsiai műtárgyak vitatott sorsa a brit múzeumokban
Jakab Eszter, indológus, Lausanne
Ha az ember Londonba látogat, akkor a Big Ben és a Buckingham-palota mellett még számos más látnivaló is várja, például a világ egyik leggazdagabb dél-ázsiai gyűjteménye az ingyenesen látogatható British, illetve Victoria & Albert Múzeumban. De miért és hogyan kerültek oda ezek a műtárgyak? Ott van-e a helyük? Milyen érvek szólnak az ottlétük mellett és ellen? Hogyan befolyásolják ezek a kiállítások a dél-ázsiai történelemről és művészetről alkotott képünket? Az előadás azon túl, hogy betekintést nyújt az említett múzeumok legkiemelkedőbb alkotásaiba, ezekre a kérdésekre keresi a sokszor közel sem egyértelmű válaszokat.
25 India és a perzsa női költészet
Szabó Eszter Melitta – MA-hallgató, Near & Middle Eastern Civilizations, University of Toronto
Az indo-perzsa költészetet ma már jelentős tudományos érdeklődés övezi, azonban az indo-perzsa női költészet ezidáig kevés figyelmet kapott. Hogy némiképp ellenpontozzuk ezt a tradíciót, az előadás fel szeretné hívni a figyelmet a perzsául író költőnők hosszú sorára, különös tekintettel az Indiában alkotó költőnőkre, illetve az indiai irodalomkritika szerepére a költészetük megőrzésében. Az előadásból továbbá megtudhatjuk, hogy milyen verseket írtak a perzsa hercegnők és prostituáltak a perzsa világ számos pontján a középkorban, vagy hogy hogyan értékelték ezeket a poétikai műveket az irodalmi kánont összeállító férfiak.
*
Középhaladó hindí óra 17-18 óra között
Kezdő hindí óra 19-20 óra között
Haladó hindí óra kedden 18-20 óra között.